Altermozaik

K�rmival k�z�s m�v�nk, � elkezdte, �n folytattam, azt�n � �rta tov�bb a sztorit �s megint eny�m volt a folytat�s. Izgalmas �s inspir�l� volt az alkot�s... �s ez lett bel�le, egy �jabb hannigram, alternat�v befejez�s a Mozaik �r�somhoz:
 

�jra itt. Will a lelke m�ly�n m�r att�l is boldog volt, hogy �jra a kast�ly falai k�z� l�phetett. Ha Hannibalt nem is tal�lja meg itt, akkor is j� �rz�ssekkel t�vozik majd.

Nagy leveg�t vett �s lenyomta a nagy t�lgyfaajt� kilincs�t. Az ajt� m�ris kiny�lt, hangosan nyikorogva, Will pedig bel�pett a nappaliba. N�h�ny l�p�st beljebb s�t�lt �s meg�llt. K�r�ln�zett �s meg�llap�totta, hogy semmi nem v�ltozott itt az elm�lt egy �vben �s nem l�tta nyom�t annak, hogy valaki m�gis �lne itt. De akkor a tekintete tov�bb v�ndorolt a konyha ir�ny�ba �s egy pillanatra a l�legzete is elakadt.

***
(K�rmi)
Hannibal meghallotta az ajt� nyikorg�s�t. Azonnal tudta, hogy csakis Will lehet az. Kil�pett a konyh�b�l �s az ajt�f�lf�nak t�maszkodva figyelte, ahogy Will beljebb s�t�l a nappaliba �s f�lve k�r�ln�z.

Will sz�p volt. Megborotv�lkozott, lev�gatta a haj�t �s �j ruh�kat vett mag�nak. De m�g mindig v�kony volt, a cs�p�j�n pont ugyan�gy l�gott a nadr�g, mint k�t �vvel ezel�tt. Hannibal �rezte, ahogy a bens�j�b�l el�t�r� remeg�s lassan sz�t�rad a tagjaiban, �gy gyorsan m�ly leveg�t vett, �k�lbe szor�tva kez�t, �m m�g �gy sem tudta hevesen dobog� sz�v�t megzabol�zni. Ism�t s�hajtott h�t egyet, mire Will r�pillantva megdermedt.

Hannibal gy�l�lte Willt, ami�rt ilyen m�ly hat�st gyakorolt r�, �s ami�rt �rz�sei kics�sztak a kez�b�l ir�ny�thatatlann� v�lva. Mindig is �gy �rezte, hogy soha semmi nem tudja kimozd�tani sztoikus k�z�ny�b�l, legyen sz� egy j� borr�l, egy sz�p n�r�l, vagy egy sikeres vad�szat ut�n elfogyasztott �ldozatr�l. Minden kedvtel�se unalom�z� volt ink�bb, mellyel pr�b�lta kiss� felpezsd�teni hat�rtalan lehet�s�gei egyhang�s�g�t. �s most itt �ll ez a f�rfi, kinek a puszta l�tv�nya is szinte felperzseli a sz�v�t �s az �rz�sek �radat�t z�d�tja r�, melyekkel nem tud mit kezdeni.

� egy sz�rnyeteg, Will nincs biztons�gban mellette.

A f�rfi lassan fordult Hannibal fel�. Szemei az els� pillanat d�bbenet�t k�vet�en megrend�lts�get t�kr�ztek, ahogy v�gigm�rte az ajt�f�lf�nak hanyag eleganci�val t�maszkod� doktort. Oly r�g�ta v�rta ezt a percet, a fej�ben ezerszer lej�tszotta a tal�lkoz�suk �r�m�t �s most, valahogy k�ptelen volt megsz�lalni. Hannibal k�z�ny�sen n�zett r�, amit�l Will ereiben meg�lt a v�r.

- Szia Will! - Hannibal legnagyobb meglepet�s�re hangja kim�rten csengett. - Szeretn�m azt mondani, hogy �r�l�k, hogy l�tlak, de ez nem igaz!
Will ekkor nyelt egy nagyot �s megpr�b�lv�n �sszeszedni marad�k l�lekjelenl�t�t l�pett egyet el�re.
- Hannibal, �n…
- Ne Will!- l�kte el mag�t Hannibal az ajt�t�l. - Ne mondj semmit, k�rlek! Nem akarom hallani!
Hannibal ekkor lassan odas�t�lt a nappaliban l�v� kisasztalhoz, melyen �pp egy poh�r v�r�sbor pihent. Felemelte �s belekortyolt az italba, majd v�rakoz�n ism�t Willre n�zett. Mozg�sa er�t �s eleganci�t sug�rzott, amit�l Will, ha lehet, m�g nyomorultabbul �rezte mag�t.

Hannibal v�rakoz�n pillantott a zavartan �t n�z� f�rfira, �m ek�zben minden l�lekjelenl�t�re sz�ks�ge volt, hogy n�h�ny gyors l�p�ssel ne teremjen Will el�tt, �s ne �lelje �t, a megt�rt tekintet� f�rfit.  De hogy is tehetn�? Will nincs biztons�gban mellette �s soha nem is lesz, ism�telte �jra mag�ban.

Hannibal elfordult, nem b�rt Willre n�zni, aki ekkor bizonytalanul el�r�bb l�pett, mik�zben a r�gi haj�padl� f�jdalmasan megnyikordult.
- M�rpedig nem megyek el addig, m�g meg nem hallgatsz.
Hannibal a lobog� t�zbe n�zett, pohar�t er�sen megmarkolva, hogy nem l�tsz�djon ujjainak remeg�se.
- Nem �rdekel a mondand�d!- felelte karcos hangj�n.
- Akkor is elmondom, mert tudnod kell, hogy nem haragszom r�d. Tudom mi�rt tetted, amit tett�l �s m�r te is tudod, hogy �n mi�rt tettem, amit tettem. De ez m�r a m�lt �s az�rt j�ttem ut�nad, mert nem akarlak elvesz�teni.
- M�g hogy te nem haragszol r�m?! - s�hajtott Hannibal gyorsan megfordulva.
Will szemeiben ekkor m�r visszat�kr�z�d�tt a t�z aranyl� f�nye, amit�l olyan volt a tekintete mintha l�ngolna. Hannibal szava egy pillanatra el is akadt, a f�ld�nt�li l�tv�nyt�l, de er�t v�ve mag�n v�gigm�rte a f�rfit.
- Tal�n ink�bb nekem kellene r�d haragudnom, nem gondolod?
Will zavartan pillantott Hannibal merev arc�ba, aki kim�rt hangon folytatta.
- Nem akarom, hogy itt l�gy - mondta lassan - mert m�r nem akarok veled lenni.
- Nem hiszek neked!- l�pett egyet el�re kiss� dacosan Will, amit�l Hannibal akaratlanul is elmosolyodott, �m a gyenges�g legkisebb l�tszat�t is elker�lend�, mosoly�t gyorsan g�nyos hanglejt�ssel ellens�lyozta.
- M�rpedig ez az igazs�g. A k�l�nt�lt�tt h�napok r��bresztettek arra, hogy a szabads�gom, melyet �rted adtam fel, sokkal jobban hi�nyzott nekem, mint a mi kis rom�ncunk.
Will lassan, hitetlenkedve r�zta meg a fej�t, �m Hannibal hipnotikus hangja k�sk�nt d�f�tt a sz�v�be, �gy �szt�n�sen tett egy l�p�st h�tra, mire Hannibal el�re l�pett egyet.
- Te arra k�nyszer�tett�l Will, hogy megv�ltozzam, hogy olyan ember legyek, aki nem vagyok! - Hannibal ekkor ism�t tett egy l�p�st Will fel�, aki �jra h�tr�lni kezdett. - Vasra verted �s ketrecbe z�rtad a vad�llatot, ami bennem lakozik.
Hannibal, m�ly �rces hangja ekkor m�r bizarr m�don t�rt fel a tork�b�l, szemei f�mesen csillogtak.

Will �let�ben el�sz�r azt �rezte, hogy f�l t�le.

- �n ez vagyok Will, egy sz�rnyeteg, �s m�g a te kedved�rt sem fogok megv�ltozni, el�g volt a b�kly�b�l, gy�l�l�m a rabs�got, amivel s�jtott�l.
Ekkor Will h�ta a falnak �tk�z�tt, mire Hannibal gyors mozdulattal el� l�pve, megmarkolta a nyak�t er�sen megszor�tva.
- Ne hidd, hogy nem �ln�lek meg zoksz� n�lk�l!
- Akkor mi�rt nem teszed? - ny�gte Will a f�rfi szor�t�s�ban.
- Mert gyenge vagy! - mondta Hannibal olyan m�ly megvet�ssel a hangj�ban, hogy Will m�g a szemeit is lehunyta. - Nem vagy kih�v�s a sz�momra!
Will �gy �rezte valami hangos roppan�ssal t�rt sz�t a mellkas�ban. Nem b�rt tov�bb a jelenben lenni, m�sra sem v�gyott, csak kil�pni ebb�l a pokolb�l.

Hannibal a keze alatt remeg� f�rfire meredt, kinek lehunyt szemei al�l ekkor egy k�nnycsepp g�rd�lt le, v�gigsz�ntva gy�ny�r� �v� arc�t.  A doktor m�r nem b�rt Willre n�zni, ink�bb vill�mgyorsan megragadta �s megp�rd�tve a tengelye k�r�l a bej�rati ajt� fel� lend�tette.
- Takarodj!
Will elvesz�tette az egyens�ly�t �s azt ajt�nak csap�dva elter�lt a padl�n. Hannibal mereven pillantott le r�, majd mell� l�pve lehajolt �s megragadta a kab�tja gall�rj�t, egyetlen mozdulattal felr�ntotta.
- Na, hogy tetszik a val�di �nem Mr. Graham? M�g mindig azt mondod, hogy szeretsz?
Ekkor Hannibal jobb �kl�t felemelve Will arc�ba �t�tt, aki halk ny�g�ssel ter�lt el ism�t a padl�n. Az es�s k�vetkezt�ben ekkor, a kab�tja zseb�b�l egy fegyvert cs�szott a padl�ra.

Will k�b�n fek�dt a k�v�n, fej�t oldalra ford�tva a pisztolyra pillantott. Hannibal j�l l�tta a fegyvert, k�nny� szerrel odal�phetett volna, megszerezve azt. De Hannibal nem mozdult. Arra v�rt, hogy Will v�gre el�g er�t gy�jts�n �s felv�ve a fegyvert bev�gezze a munk�t, amit m�r hossz� �vek �ta kellett volna megtennie. De Will nem mozdult, csak mereven n�zte a kez�n�l hever� pisztolyt.
- Itt az ideje lez�rni a mi kis rom�ncunkat - s�hajtott Hannibal egy l�p�st t�ve Will fel� - most, hogy v�gre felfogtad, ki is vagyok val�j�ban. Ha nem akarsz elmenni, h�t legyen, akkor viszont betartom az �g�retem �s…
Will ekkor egy vill�mgyors mozdulattal a fegyver�rt ny�lt �s fel�lve, az el� l�p� Hannibalra fogta azt. Hannibal meg�llt �s mereven pillantva le Willre lassan elmosolyodott.
- Na tess�k, v�gre ism�t mindenki j�tssza a maga szerep�t. H�t nem csod�latos Graham �gyn�k?
Will ekkor kiss� neh�zkesen fel�llt, fegyver�t v�gig Hannibalra szegezve.
- K�pes lenn�l meg�lni?- n�zett Hannibal g�nyosan Willre, kinek sz�ja sz�l�n ekkor m�r v�r sziv�rgott le az �ll�ig.
- Szeretlek! – ny�gte � tehetetlen d�hvel a hangj�ban, mik�zben k�nnyei feltart�ztathatatlanul peregtek le v�res arc�n.
Hannibal ekkor meg�llt el�tte �s m�lyet s�hajtva megel�gelte a j�tszadoz�st.
- Te is tudod, hogy nincs m�s v�laszt�sod Will, nem szerethetsz engem! Vagy elm�sz, vagy meg�lsz! - Hannibal hangja ekkor m�r elvesztette minden �l�t, jobb kez�vel f�radtan v�gigsz�ntva szem�be hull� haj�t.
- Nem!- r�zta meg a fej�t Will er�tlen�l.
Hannibal ennyire elveszettnek �s sebzettnek m�g soha nem l�tta �t. Ekkor m�r tudta, hogy ha Will azonnal nem t�vozik, nem lesz ereje ell�kni mag�t�l, nem b�rja tov�bb. A sz�ve legm�ly�n csak abban b�zott, hogy Will ellene ford�tja a fegyvert �s v�get vet a szenved�s�nek.

�m ekkor Will halv�nyan elmosolyodott �s egy gyors mozdulattal a saj�t hal�nt�k�hoz emelte a pisztolya cs�v�t.

A pillanat ekkor belassult.

Hannibal a m�sodperc t�rt r�sze alatt �rz�kelte az esem�nyeket �s lend�lt el�re. Megragadta Will karj�t �s a l�v�sig m�r csak arra volt ideje, hogy kiss� kintebb h�zza a fegyvert tart� kez�t. A cs�b�l kicsap�d� goly� �gy csak Will homlok�t s�rolta, a bej�rat k�fal�ba f�r�dva.
Hannibal, egy mozdulattal kicsavarta a kez�b�l a fegyvert, majd elhaj�tva azt, a f�rfi mell� l�pett.
Will a homlok�t �rt tal�lat miatt elvesz�tve egyens�ly�t �s Hannibal karjaiba zuhant, aki er�sen megragadva tartotta, szorosan �t�lelve annak remeg� test�t.

Csak �lltak ott egym�sba kapaszkodva, a l�v�s zaj�t�l m�g sajg� dobh�rty�val. Hannibal nem merte elengedni a hangosan zih�l� Willt. Rettegett az arc�ba n�zni, megpillantva a szemeiben az �rul�st �s f�lelmet , de v�g�l lassan eltolta mag�t�l �s len�zett r�.
- Will! Hogy tehetted?
- N�lk�led nem akarom!- suttogta Hannibal arc�ba, aki ekkor odahajolt �s megcs�kolta Will v�res ajkait.
V�g�l Hannibal �jra �t�lelte Willt, ha lehet m�g szorosabban, mint eddig. F�jt a sz�ve, mert tudta, hogy nem �rdemli meg ezt a fi�t, de azt is tudta, hogy m�r nincs v�laszt�sa. Ez ugyanis igaz szerelem, annak minden sz�ps�g�vel �s f�jdalm�val. A felel�ss�ge s�lya pedig neh�z.

***
(blill)
Will homloka cs�nya volt. A csont kil�tszott a goly� karcolta seb sz�lei k�z�tt. Hannibal �vatosan le�ltette Willt �s a h�t�t az ajt�nak t�masztotta. Azt�n kigombolta az ing�t �s kib�jt bel�le, majd �sszegy�rte �s er�sen a sebre nyomta, rem�lte, hogy ez el�ll�tja majd a v�rz�st. Kellene k�tszer �s fert�tlen�t�, gondolta �s k�zben Will arc�t n�zte, aki behunyt szemmel t�rte az �rint�s�t.

T�l sokszor �s t�l sokat b�ntotta m�r �t. �s � m�g mindig itt van. �s szereti �t.

Hannibal k�ptelen volt t�vol tartani mag�t t�le. Hozz� hajolt �s a sz�j�t gyeng�den Will ajkaira nyomta, aki �sszerezzent �s kinyitotta a szem�t. De nem l�kte el mag�t�l Hannibalt �s nem h�z�dott el a cs�kb�l, egyszer�en csak hagyta, hogy Hannibal kiszolg�lja mag�t. Nem is �rezte a cs�k �z�t, pedig v�r keveredett a k�nnyekkel �s old�dott fel a ny�lukban, ink�bb csak furcsa volt az eg�sz, mintha k�v�lr�l l�tta volna magukat az ajt� el�tt kuporogva.

Olyan k�zel volt a hal�lhoz, olyan k�zel volt hozz�, hogy v�gre ne �rezzen semmit, se szerelmet, se v�gyakoz�st, megszabadulhatott volna az eml�kekt�l, amik hossz� �lmatlan �jszak�kon �t gy�t�rt�k �t, �s most �jra f�jt minden, annyira nagyon f�jt, jobban, mint b�rmikor m�skor.

Mi�rt nem hagyta Hannibal, hogy meghaljon? Mi�rt k�nozza �jra meg �jra meg �jra? Cs�kolja �t �s ell�tja a seb�t, �s azt v�rja, hogy higgye el, hogy szereti �t? Hogyan is tehetn�? Fel kellene �llni, a l�bai el� sz�rni a mellkas�b�l a szil�nkokat �s valahogy megszabadulni ett�l a f�jdalomt�l. De Will k�ptelen volt mozdulni �s �jra k�nnyek folytak v�gig az arc�n �s vegy�ltek �ztelen�l a cs�kjukba.

Will rem�nyt vesztetten csukta be �jra a szemeit.

Hannibal elh�z�dott a cs�kb�l, amint meg�rezte Will k�nnyeit. Rettegett att�l, hogy �r�kre elvesz�tette �t. Pedig m�g f�l �r�val ezel�tt pontosan ezt akarta. Azt gondolta mag�r�l, hogy egy sz�rnyeteg. Azonban abban a pillanatban, amikor Will a saj�t fej�hez emelte a pisztolyt, akkor r�j�tt, hogy t�vedett. Am�g idegeneket b�ntott, addig nem volt m�s csak egy kegyetlen gyilkos, de azok ut�n, hogy �jra Willt b�ntotta, most m�r t�nyleg azz� v�lt. Csak a saj�t lelk�vel �s f�jdalm�val volt elfoglalva, �s k�zben �szre sem vette, hogy milyen f�jdalmat okoz ezzel Willnek. Hannibal Lecter egy sz�rnyeteg.

Hannibal felnyal�bolta Willt �s az emeletre indult vele. Will er�tlen teste szinte elveszett az �lel�s�ben. �vatosan fektette az �gyra �t. Levette a cip�j�t �s betakarta. N�h�ny percre mag�ra hagyta, am�g egy kis t�lban meleg vizet hozott fel a konyh�b�l, hogy lemossa a sebeit. A v�res inget f�lredobta �s a szekr�nyb�l egy tiszt�t vett el�. Kisebb darabokra szaggatta, majd �vatosan megtisztogatta vel�k a sebek sz�leit, let�r�lte a Will �ll�ra sz�radt v�rfoltokat, v�g�l pedig egy hosszabb pamutdarabbal �tk�t�tte Will homlok�t. Will mozdulatlanul �s n�m�n t�rte, hogy Hannibal hozz��rt �s ink�bb behunyta a szem�t, hogy ne is l�ssa �t.
Hannibal gyeng�den v�gigsim�tott Will arc�n, azt�n ell�pett az �gyt�l. A szekr�nyb�l el�vett egy p�l�t, gyorsan beleb�jt, �s csak ekkor vette �szre, hogy f�zik. A karossz�ket a kandall� �s az �gy k�z� h�zta �s onnan figyelte Willt. Will l�gz�se h�sz perc m�lva egyre lassabb �s egyenletesebb lett, v�g�l pedig halk szuszog�s jelezte, hogy elaludt. N�h�ny �r�ra megsz�nt minden sz�m�ra, ami annyira f�jt.

Hannibal hajnalban arra �bredt, hogy f�zik. A kandall�ban kialudt a t�z. Ha most neki�ll �jra begy�jtani, akkor azzal biztosan fel�breszti Willt. �s ha Will fel�bred, akkor elmegy �s itt hagyja �t.
�vatosan, hogy min�l kevesebb zajt csapjon, fel�llt a karossz�kb�l, kiny�jt�ztatta az elg�mberedett tagjait, azt�n az �gyhoz l�pett �s gondolkod�s n�lk�l felhajtotta a takar�t, majd Will mell� fek�dt a keskeny �gyra. �gy nem fog f�zni, nyugtatta meg mag�t, letagadva maga el�tt azt az elemi v�gy�t, hogy Willt egyszer�en csak maga mellett akarja �rezni
Will az oldal�ra fordult, ahogy Hannibal s�lya alatt megnyikordultak az �gyrug�k �s f�l�lomban �t�lelte Hannibal mellkas�t, a fej�t pedig a v�ll�ra emelte, pont �gy, mintha csup�n egy rossz �lom lett volna az elm�lt egy �v �s �k el sem hagyt�k volna ezt a kisszob�t az�ta a novemberi nap �ta.
Hannibal nem mert megmozdulni, szinte m�g l�legezni sem. Behunyta a szem�t �s Will szuszog�s�t hallgatta. Nem �rtette, hogyan is gondolhatta azt, hogy Will n�lk�l tud majd l�tezni ezen a vil�gon.

Will reggel fel�bredt. Kinyitotta a szem�t �s m�g f�l�lomban mosolyogva n�zett Hannibalra, aki �t�lelte �t. Azt�n a val�s�g a tudat�ig hatolt �s a mosoly az arc�n egy f�jdalmas, torz grimassz� v�ltozott.
- Sajn�lom... �n csak... �n... - motyogta Hannibal a felismer�st�l, hogy Will gy�l�li �t �s kibontakozott az �lel�s�b�l. - A konyh�ban leszek - mondta �s kimenek�lt a szob�b�l a saj�t �rz�sei el�l.

Hannibal k�v�t f�z�tt �s gondolkodni pr�b�lt, de a t�ny, hogy Will hogyan �rez ir�nta, megb�n�totta az �sszes gondolat�t. Will negyed �ra m�lva jelent meg a konyha ajtaj�ban, de l�that�an nem akart beljebb l�pni, a karjait v�dekez�leg fonta maga el�tt �ssze. A goly� okozta s�r�l�s cs�nya volt a homlok�n, feldagadt �s val�sz�n�leg be is gyulladt. Hannibal szeretett volna hozz�l�pni �s megcs�kolni �t, azt k�v�nva, hogy azzal a cs�kkal begy�gy�thassa az �sszes sebet a test�n �s a lelk�n, de ehelyett csak k�v�t t�lt�tt a csorba b�gr�be �s n�m�n Will ir�ny�ba cs�sztatta az asztalon.

Will t�tov�n b�multa a b�gr�t, azt�n �tl�pte a k�sz�b�t �s le�lt az asztalhoz. Kez�be vette a k�v�t. �des volt �s meleg, �gy �rezte, hogy ez a legfinomabb k�v�, amit valaha ivott. F�lve emelte a tekintet�t Hannibalra, aki a piszkos padl�t b�multa a l�bai el�tt, a pultnak t�maszkodva. Mennyire szereti �t, futott �t az agy�n. Azt�n kijav�totta mag�t. Mennyire szerette �t.

Mert Hannibal tal�n sosem szerette �t igaz�n. Egyszer�en csak elfogadta Will szerelm�t, mint egy aj�nd�kot. Hannibal mindig is nagy mestere volt m�sok befoly�sol�s�nak, mi�rt �pp � lett volna ez al�l kiv�tel. A saj�t k�p�re �tform�lta Willt �s �gy j�tszott vele, ak�r egy bab�val.
�s Will ez�rt nem szeretheti �t tov�bb. Letette a b�gr�t az asztalra �s fel�llt a sz�kr�l. A homlok�ba �les f�jdalom nyilallt, amit�l majdnem felny�g�tt.
- Elmegyek... - mondta halkan, a sz�k t�ml�j�t markolva k�nj�ban.

***
(K�rmi)
Will ekkor megfordult �s hat�rozott l�ptekkel elindult vissza a szob�ba. Bel�pve a h�l�ba k�rbe pillantott a kab�tj�t keresve. A fal melletti karossz�kben meg is pillantotta, �gy gyorsan mag�hoz v�ve megfordult �s az ajt� fel� vette az ir�nyt. Nem akart gondolkodni, �gy legink�bb a homlok�ban l�ktet� f�jdalomra koncentr�lt, tudta, hogy csak �gy marad ereje h�tat ford�tani ennek a h�znak, a r�g elm�lt boldogs�gnak.

Kinyitotta a h�l� ajtaj�t, mik�zben beleb�jt a kab�tj�ba, �m ekkor hirtelen meg�ll�sra k�nyszer�lt. Hannibal �llt ugyanis el�tte, lehajtott fejjel. Amint Will megtorpant az ajt�ban Hannibal r�pillantott, komor tekintet�ben ismeretlen s�t�ts�g csillogott.
- Nem mehetsz el Will! - mondta rekedten.
Will a kab�tj�t igazgatva n�zett a f�rfira. Lassan m�rte v�gig, ahogy laz�n, zsebre dugott k�zzel �llt.
- Csakugyan? �s mi�rt nem?
- Mert �n nem engedem - olyan nemes egyszer�s�ggel k�z�lte ezt a doktor, hogy Will akaratlanul elmosolyodott.
- Tegnap azt nem akartad, hogy maradjak, most nem engedsz el. L�tom neked �des mindegy mi lesz, csak k�nozz engem.
A szavak �les t�rk�nt has�tottak Hannibal sz�v�be, v�gigsz�ntva lelke izm�t.

H�t itt van! Most m�r tudja mit is gondol r�la Will, milyennek l�tja a sz�rnyet. Hirtelen ellen�llhatatlan v�gyat �rzett, hogy zokogva Will l�bai el� omoljon �s �szint�n megvallja minden elfojtott, v�gyakoz�, gy�trelmes �rz�s�t, hisz egy�rtelm�, hogy ez a fi� nem is sejti, mekkora hatalma van f�l�tte.  De k�ptelen volt mozdulni, k�ptelen volt �szint�n megmutatni mennyire esend� is � val�j�ban, ha Will szerelm�r�l van sz�. Most pedig tal�n el tudja �rni, hogy Will lemondjon r�la �s �lje tov�bb az �let�t. De az �ngyilkoss�ga aggasztotta, Will nem halhat meg! �s azt, hogy ne forduljon t�bb� �nmaga ellen, csak egyetlen dologgal �rheti el, ha Will gy�l�li �t, ha meggy�l�li Hannibal Lectert.

Will v�rakoz�n tekintett Hannibalra, kinek bels� v�v�d�s�b�l egyetlen �rzelem sem t�kr�z�d�tt nemes von�sin. Will �gy �rezte ekkor, hogy beigazol�dott minden f�lelme �s egy perccel sem maradhat tov�bb ennek a f�rfinak a j�t�kszere. Alig �szrevehet�en b�lintott, majd elindult Hannibal mellett elhaladva. De Hannibalnak ekkor m�r k�sz volt a terve, vill�mgyorsan megragadta a mell� l�p� f�rfit �s maga fel� ford�tva a falnak nyomta.
- Nem engedhetlek el, nem vagy olyan �llapotban! Ha �gy m�sz be a v�rosba m�g r�m hozod a zsarukat.
Will d�bbenten meredt a doktorra, tudat�ig lassan hatoltak el annak �rz�ketlen szavai.
- Akkor mi�rt nem hagytad, hogy v�gezzek magammal?
- Mert sokkal �rdekesebb a vil�g sz�momra, ha tudom, hogy te is benne �lsz - v�gta r�  k�nnyed k�z�nnyel a hangj�ban.
- Nem tarthatsz itt! - ny�gte a szor�t�sban Will.
- �, dehogynem! - mosolyodott el fagyosan.
Hannibal ekkor megragadta Will kab�tj�nak gall�rj�t �s a szoba fel� lend�tve az �gyra l�kte a f�rfit.
Will hirtelen megsz�d�lt a hihetetlen er�t�l �s a gyors zuhan�st�l, �gy n�h�ny pillanatra lehunyta a szem�t, hogy a k�rt�nc, mely a fej�ben vette kezdet�t, mihamarabb abba maradjon. K�zben hallotta, ahogy a h�l� ajtaja becsuk�dik, majd mire ism�t felpillantott, Hannibal m�r ott �llt felette, az ingj�t kezdve kigombolni.

Will a doktor szemeibe n�zett �s hirtelen �gy �rezte, hogy Hannibal vad�szik, �s � a pr�d�ja. Nem m�s � most, mint egy csapd�ba esett vad, akire ezek a furcsa l�zban �g� szemek lesnek. Nincs menekv�s. Will pr�b�lt fel�lni, de f�l�ton visszazuhant az �gyra, ism�t a plafonra meredve. Hirtelen beugrottak neki Hannibal v�dl� szavai, hogy mennyire gyenge, �s tess�k. A doktornak megint igaza volt, m�g elmenni sincs ereje. A felismer�s keser� mosolyt csalt az arc�ra, mik�zben ism�t Hannibalra pillantott, aki ekkor cs�sztatta le mag�r�l a nadr�gj�t, hogy v�g�l mind�sszesen egy fekete Armani als� maradjon rajta.

Will d�bbenten n�zett v�gig a doktor t�k�letes �v� izomzat�n, melyben annyi �r�me tellett eddig, s mely most fenyeget�en magasodott f�l�. Hannibal egyetlen gyors mozdulattal felt�rdelt az �gyra, Will f�l� kerekedve, majd a cs�p�j�re �lt.
- Mit m�velsz? - ny�gte �rtetlen�l Will, mik�zben gy�l�lte, hogy hangj�b�l az er� legkisebb szikr�ja is hi�nyzik.
- Azt mondtad, hogy k�nozni akarlak, h�t most megtudod, hogy mennyire!
Hannibal egyetlen hat�rozott mozdulattal h�zta le Willr�l a kab�tot, a k�t ujj�n�l fogva, majd az ingje k�vetkezett, melynek gombjai halk surrog�ssal pattogtak le, hogy azt�n �les reccsen�ssel szakadjon a min�s�gi sz�vet kett�. Hannibal ekkor kiss� lentebb cs�szott, �s kioldva Will �v�t, - melyen m�r k�t �jabb lyukat is kellett f�rni, hogy bet�ltse funkci�j�t - egy durva mozdulattal leh�zta a nadr�got is a f�rfir�l, a boxerals�val egy�tt.

Willben ekkor az els� d�bbenet okozta sokk b�nults�ga hirtelen old�dni kezdett, mire m�ly leveg�t v�ve ism�t megpr�b�lt fel�lni, de Hannibal f�j�n k�nnyed mozdulattal nyomta �t vissza. Will f�jdalmasan fintorral hanyatlott vissza a puha �gynem�re, mik�zben Hannibal m�r felette t�rdelt.
- Ne tedd ezt! - n�zett fel Hannibalra, mik�zben �rezte, ahogy a k�nnyek elkezdenek gy�lni a szem�ben.
- Azt mondtad, hogy szeretsz, itt az ideje bizony�tani!
- K�rlek! - pr�b�lkozott  utolj�ra.
Hannibal mereven pillantott le Willre, kinek gy�ny�r� arc�ban ez�stk�nt csillogtak k�nnyel telt szemei. A doktor ekkor egy pillanatra elbizonytalanodott. Szeretett volna lehajolni �s gyeng�den v�gigcs�kolni Will minden porcik�j�t, test�nek �sszes apr� hajlat�t �s addig simogatni, m�g �lomba nem szenderedik �s mell� b�jva, soha fel nem �bredni.

�m ekkor Hannibalba hirtelen felragyogott a felismer�s vak�t� bizonyoss�ga. Ez Isten m�ve! A sok borzalom�rt kell most fizetnie, amit elk�vetett m�r eddigi �lete sor�n. B�n�s, �s vezekelnie kell, �s ha Will azt hiszi, hogy f�jdalmat okoz neki, h�t nem tudja mi is val�j�ban a f�jdalom. B�ntani azt, akit a vil�gon mindenn�l jobban szeretsz, csak az�rt, hogy az meggy�l�lj�n �s szabad legyen v�gre.
Hannibal nem b�rt Willre n�zni, ink�bb szorosan lehunyta a szem�t, egy k�nnyed mozdulattal ford�tva hasra a f�rfit maga el�tt. Tudta, hogy nem kell nagy ellen�ll�sra sz�m�tania, Will sebes�lt volt �s gyenge, � gyeng�tette meg, a ragaszkod�sa, a szerelme.

Hannibal m�lyet s�hajtva h�zta le mag�r�l az als�j�t.

Ha Will gyenge, akkor halott! - gondolta.

De Will nem halhat meg! Neki �lnie kell, a vil�gnak sz�ks�ge van ilyen emberekre, a vil�gnak sz�ks�ge van Will Grahamra.

***
(blill)
Hannibal Will teste f�l� hajolt. El�g volt csup�n Will hason fekv� l�tv�nya, hogy Hannibal megkem�nyedjen a saj�t kez�ben. A meztelen b�re olyan hossz� id� ut�n v�gre Will meztelen b�r�hez �rt, ami szinte s�t�tt a forr�s�gt�l.

Hannibal azonnal visszah�k�lt �s az �gy hangosan nyikordult meg alatta a hirtelen mozdulatt�l. Willnek magas l�za volt. M�gis milyen ember lenne k�pes meger�szakolni egy s�r�lt �s beteg f�rfit?

Csakis egy sz�rnyeteg.

De Hannibal hinni akart benne, hogy tal�n, valahol nagyon m�lyen elrejtve a sz�ve m�g�tt m�g megmaradt valami abb�l az emberb�l, amiv� Will szerelme tette �t.

K�nyszeredetten a haj�ba t�rt, azt�n gyeng�den v�gigsim�tott az ujjaival Will gerince ment�n. Will minden izm�ban remegni kezdett az �rint�st�l �s f�jdalmasan felny�g�tt. Hannibal pedig agg�dni kezdett �rte. Semmilyen gy�gyszer�k nem volt a kast�lyban. M�g egy egyszer� aszpirin sem, nemhogy antibiotikum.

Hannibal felkelt az �gyr�l �s a takar�t Willre ter�tette. Will az oldal�ra fordult �s elgy�t�rve b�mult az �lt�zk�d� Hannibalra.
- Mi az Hannibal? M�gsem kellek m�r neked? Undorodsz t�lem? - k�rdezte szomor�an �s a k�nnyeit�l megremegett a hangja.
Hannibal felh�zta a nadr�gj�t �s visszab�jt a p�l�j�ba, majd le�lt Will mell� az �gyra.
- Sebl�zad van - mondta �s elfeledkezve az el�z� percek b�n�t� s�t�ts�g�r�l �vatosan elkotort n�h�ny hajtincset Will homlok�b�l, amik a v�lad�koz� sebhez �rtek.
Will �rtetlen�l n�zett fel r�. De nem a szavakat nem �rtette, hanem Hannibal hirtelen j�tt gyeng�ds�g�t.
- Val�sz�n�leg elfert�z�d�tt a s�r�l�sed - magyar�zta tov�bb Hannibal szenvtelen�l. - A szepszisbe bele is halhatsz - tette hozz�, azt�n r�j�tt, hogy ezt nem kellett volna Will tudt�ra adni.
Mert Will egy pillanatig meglepve n�zett r�, azt�n lassan, el�gedetten elmosolyodott.

Hannibal tudta, hogy ha Will nem kap 24 �r�n bel�l penicillint, akkor nagyon beteg lesz, �s ha a fert�z�s el�ri a sz�v�t, akkor meg fog halni, hacsak nem f� meg el�bb az agya a magas l�zt�l.
- Megyek, f�z�k egy te�t... - mondta halkan �s megigaz�totta a takar�t Willen.
- Nem kell a te�d... - felelte dacosan Will �s megfordult az �gyban, h�tat ford�tva Hannibalnak. - Neki�llhatsz meg�sni a s�romat, Hannibal... -suttogta maga el�.
Hannibal hallotta ugyan Will szavait, de k�ptelen volt b�rmit is mondani. �llt ott a szoba k�zep�n �s megfogadta, hogy nem fogja hagyni, hogy Will belehaljon a fert�z�sbe. A konyh�ba indult, hogy te�t f�zz�n �s arra gondolt, hogy Jonassal is min�l el�bb besz�lnie kellene.

Jonas �rtett a gy�gyn�v�nyekhez. A fiatal f�rfi gyakorlatilag az erd�ben �lt, ismert minden vir�got �s cserj�t, tudta, hogy melyik term�s, bogy� �s lev�l mire val�. Miut�n Hannibal elmes�lte neki, hogy mi t�rt�nt Will-lel, Jonas azonnal tudta, hogy melyik n�v�nyekre van sz�ks�g�k. Azonban Hannibal ett�l nem nyugodott meg eg�szen. Tartott t�le, hogy ide m�r a gy�gyn�v�nyek kevesek lesznek. Valahonnan penicillint kell ker�tenie.

Ehhez be kellene menjen a v�rosba �s valahonnan szereznie kell egy receptet.

Hannibal te�t f�z�tt a f�vekb�l, amiket Jonas hozott �s pakol�st k�sz�tett a sebre a leforr�zott levelekb�l. Az elutas�t�st�l f�lve nyitott be a szob�ba a b�gr�vel a kez�ben.
- Will... - mondta halkan. - Hoztam neked te�t. Meg kell innod.
Hannibal v�rakozva �llt meg az �gy mellett. De Will nem reag�lt.
- Will, k�rlek...
- Nem kell a te�d, Hannibal... Mondtam m�r - felelte Will nyugodtan, de Hannibal nem adta fel.
- Musz�j meginnod. Jonas szedte a n�v�nyeket az erd�ben. Csillap�tja majd a l�zad.
- Nem �rdekel.
- Szeretlek Will... - mondta Hannibal �s le�lt az �gy sz�l�re. - Tudom, hogy nem hiszed, de nem akarom, hogy meghalj.
Will ebben a pillanatban megfordult az �gyban, felt�maszkodott a k�ny�k�re �s elborzadva n�zett Hannibalra.
- Szeretsz? - �v�lt�tt r�. - Szeretsz? - k�rdezte �jra �s f�jdalmasan felnevetett. - Te csak magadat szereted Hannibal! Ha szeretsz, akkor a karjaidba �lelt�l volna tegnap �s nem k�nyszer�tesz arra, hogy �ljem meg azt az embert, aki ez �letet jelenti nekem. Nem k�nyszer�tesz arra, hogy meg�ljelek. �gy b�nt�l velem, mint egy kuty�val, csak az�rt, mert szerettelek t�ged...
Will szavai apr� darabokra szaggatt�k Hannibal sz�v�t.
- Hagyj engem magamra �s vidd innen a kurva te�dat... - kiab�lt Will �s egy hirtelen mozdulattal kiverte Hannibal kez�b�l a b�gr�t, majd er�tlen�l hanyatlott vissza a p�rn�j�ra.
Hannibal sz�tlanul guggolt le az �gy mellett, hogy �sszeszedje a b�gre cserepeit a koszos padl�r�l, azt�n kis�t�lt a szob�b�l.

N�h�ny �ra m�lva nyitott be �jra Willhez, aki addigra m�r elaludt. A b�re verejt�kben �szott, a haja csapzottan ter�lt sz�t a p�rn�j�n �s n�ha grimaszba torzult az arca a test�t gy�tr� f�jdalomt�l. Hannibal Jonasra b�zta a gy�gyszer beszerz�s�t. Kocsi n�lk�l t�l sok id�be telt eljutni a v�rosig meg vissza, Hannibal pedig nem akarta Willt ilyen �llapotban mag�ra hagyni. De azzal is tiszt�ban volt, hogy annak az es�lye, hogy Jonas penicillinhez jut, gyakorlatilag nulla.

Hannibal csak a gy�gyn�v�nyekben �s Will erej�ben b�zhatott. Most, hogy Will aludt, a pakol�st k�nnyen a homlok�ra tudta helyezni. Ahogy a b�r�hez �rt, �rezte, hogy Will m�g mindig nagyon l�zas. Egy kicsi cs�sz�b�l n�h�ny cseppnyi te�t kanalazott Will cserepes ajkai k�z�. Azt�n le�lt a karossz�kbe �s t�z percenk�nt megitatta Willt a te�val. M�st nem tehetett. Csak a csod�ban b�zhatott.
K�t nap telt m�r el, Will �llapota viszont nem mutatott javul�st. Hannibal alig aludt, n�ha b�biskolt csak el a karossz�kben �lve. Id�nk�nt fel�lesztette a t�zet a kandall�ban, cser�lte a pakol�st Will homlok�n �s itatta te�val. Will r�vid id�kre t�rt csak mag�hoz �s ilyenkor minden erej�t arra haszn�lta, hogy Hannibalt kik�ldje a szob�b�l.

Hannibal felk�sz�lt egy �jabb hossz� �jszak�ra. A lelke m�ly�n att�l f�lt, hogy az elk�vetkez� p�r �ra rendk�v�l kritikus lesz Will szempontj�b�l. Vagy t�l�li az �jszak�t vagy meghal. Odakint esett �s viharos sz�l f�jt �s Hannibal valami�rt igaz�n k�zel �rezte mag�hoz a hal�lt. �lt a karossz�kben, tehetetlen�l n�zte v�gig, ahogy Will k�zd�tt a test�t elem�szteni k�sz�l� k�rral. Hajnali h�romkor azon kapta mag�t, hogy a kandall�ban lobog� t�zet b�mulva egy furcsa, idegennek hangz� sz�veget ism�telget minduntalan maga el� suttogva. P�r sor volt az eg�sz �s �gy hangzott, mint egy r�vid im�ds�g. Hannibal az eml�kei k�z�tt kezdett keresg�lni, de hi�ba. Semmi haszn�lhat� nem jutott esz�be.
- Hannibal! - ki�ltotta ebben a pillanatban Will, mintha egy rossz �lomb�l �bredt volna.
Hannibal azonnal mellette termett �s az �gyra �lve megfogta az izzads�gt�l nyirkos kez�t.
- Itt vagyok, Will..
- Hannibal... - ny�gte f�jdalmasan. - F�lek �s nagyon f�zom...
- Will... - s�hajtotta Hannibal �s feljebb h�zta a takar�t Will nyak�ig. - Nemsok�ra jobban leszel... - mondta, de maga sem hitt a saj�t szavaiban.
- Mischa olyan sz�p...  Mischa szeret t�ged, Hannibal... - magyar�zta Will f�lig behunyt szemel.
Mischa nev�nek eml�t�s�t�l Hannibal ereiben megfagyott a v�r. Nem akart arra gondolni, hogy tal�n m�r Mischa v�rja Willt.
 - �n is szeretlek, Hannibal... - folytatta Will. - �s akik szeretnek t�ged, azok mind meghalnak... Ez a b�ntet�s�k, ami�rt t�ged szeretnek. Egy bukott angyalt... Fekete ruh�ban j�rsz, megfosztva a gl�ri�dt�l �s a sz�rnyaidt�l. De �n akkor is tudom, hogy egy angyal vagy. �n ismerlek. �s szeretlek...
- Will...
- F�zom, Hannibal. �lelj �t...
Hannibal pedig gondolkod�s n�lk�l tette, amit Will k�rt t�le. A takar� al� b�jt Will mell� �s szorosan mag�hoz �lelte a test�t. �s k�zben tehetetlen�l hagyta, hogy a k�nnyei v�gigfolyjanak az arc�n.
- Aludj, Will. Csak aludj. Itt vagyok melletted �s nem megyek sehov�. Szeretlek, Will.
- Tudom, Hannibal. Tudom, hogy szeretsz... - felelte Will er�tlen�l �s behunyta a szem�t.
Hannibal pedig n�m�n zokogni kezdett Will arc�t simogatva.

Azt�n lassan megnyugodott �s halkan mes�lni kezdett Willnek, hogy az �jra elaludhasson.
- Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy mag�nyos f�rfi, aki tal�lkozott egy m�sik mag�nyos f�rfival... Azt hiszem els� pillant�sra bel�d szerettem Will, legal�bbis a lelkedbe biztosan. Pont olyan volt�l, mint egy kutyak�ly�k, aki hetek �ta az utc�n k�borol. �s most megint olyan vagy, Will. �s �n annyira szeretlek, hogy belepusztulok. Azt akartam, hogy meggy�l�lj �s �j �letet kezdj n�lk�lem, de sz�ks�gem van r�d... Nem �lhetek n�lk�led. Nem halhatsz meg Will. Nem. Am�g �n �lek, addig sz�ks�gem van r�d. Mert szeretlek, annyira szeretlek..
Will h�sz perc m�lva �jra egyenletesen vette a leveg�t, �s elaludt Hannibal karjaiban. Hannibal pedig �rizte az �lm�t.

Hannibal hajnalban �bredt. Az els� gondolata Will volt. Minden idegsz�l�val Will szuszog�s�t figyelte, azt�n kinyitotta a szem�t. Will m�g �letben volt. De nagyon rosszul festett. Hannibal biztos volt benne, hogy Will nem �li t�l a d�lel�tt�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s