Palacsinta a’la Johnlock

Vas�rnap reggel volt. A Nap m�g fel sem kelt, sz�rke �s bor�s volt odakinn az �gbolt. Sherlock nagyot �s�tott �s k�zben szorosan megh�zta a k�nt�s�t a derek�n. F�radtnak �rezte mag�t, j� lett volna kicsit tov�bb aludni m�g, de j� oka volt r�, hogy ilyen kor�n felkeljen.

A konyh�ba s�t�lt. Legel�sz�r vizet t�lt�tt a forral�ba �s bekapcsolta. Azt�n kinyitotta a h�t� ajtaj�t �s ben�zett. Alaposan szem�gyre vette a polcok �s fi�kok tartalm�t, de an�lk�l, hogy b�rmit is kivett volna, d�h�sen �s csal�dottan csapta be az ajt�t. H�tat ford�tott a h�t�nek, nekid�lt �s hangosan s�hajtott egyet.

Pedig olyan j� �tletnek t�nt. Gondolta. Reggelit az �gyba vinni. Meglepni vele John-t. M�r egy h�napja. M�r egy eg�sz h�napja...

A nappaliba s�t�lt, felvette az asztalr�l a telefont �s visszas�t�lt vele a konyh�ba, k�zben t�rcs�zott egy sz�mot. Egy �lmos hang sz�lt bele a vonal t�lv�g�n.
- Tess�k...
- Molly! Sherlock vagyok...
- Sherlock! Tudod Te h�ny �ra van? - k�rdezte Molly m�rgesen.
(- �s azt tudja, hogy milyen nap van? - hallotta Greg hangj�t a h�tt�rb�l.)
- Sajn�lom, hogy fel�bresztettelek, de sz�ks�gem van a seg�ts�gedre... - folytatta Sherlock.
Tiszt�ban volt vele, hogy vas�rnap van, hajnali f�l 7, de sz�ks�ge volt Molly seg�ts�g�re.
- Egek! Sherlock! Mi t�rt�nt m�r megint? V�rj! - mondta Molly egy nagy s�haj k�s�ret�ben.
(- Aludj csak tov�bb �des! Meghallgatom, hogy mit akar Sherly, azt�n j�v�k vissza...
- Ok�, Moll, de siess, van itt valami, ami r�d v�r...)
- Musz�j ezt el�ttem? - k�rdezte Sherlock felh�borodva.
(- Greg! Sherlock mindent hall...)
- Most mondd...
- �gyba akarom vinni a reggelit John-nak, de valami izgalmasabbat akarok, mint a pir�t�s, szalonna �s t�k�rtoj�s.
Sherlock csak egy kedves kuncog�st kapott v�laszul.
- Most meg mit nevetsz? - k�rdezte s�rt�d�tten
- Semmit. Ez olyan �des T�led Sherlock. - felelte Molly.
- Akkor most seg�tesz vagy sem?
- Term�szetesen seg�tek. Mid van otthon?
Sherlock �jra kinyitotta a h�t�t �s elkezdte sorolni a tartalm�t.

- Ennyi.
- Nem sok.
- H�t a szekr�nyben?
Sherlock sorban kinyitogatta a konyhaszekr�nyt  �s tolm�csolta Molly-nak a l�tottakat.
- �rtem. - mondta Molly. - Nem is tudom...
- H�t �n sem. - v�laszolta Sherlock lemond�an. - Marad a szok�sos.
- Mi�rt nem s�tsz palacsint�t? - k�rdezte hirtelen Molly. - Csokisat? Tejsz�nhabbal? Vagy van�liapudinggal?
- Palacsint�t? - k�rdezte sz�rny�lk�dve Sherlock.
- Azt. Tej, toj�s, liszt van. Csokit is mondt�l. Meg pudingport. Nem t�l �nnepi porb�l pudingot csin�lni, de szerintem ez alkalommal megteszi.
- Palacsint�t? - k�rdezte �jra.
- John tal�n nem szereti?
- De igen... Csak �n...
- M�g soha nem csin�lt�l palacsint�t... - fejezte be Molly Sherlock mondat�t. - Seg�tek. Elmondom, hogy mit �s hogy kell! J� �gy?
- Biztos vagy benne, hogy menni fog?
- Biztos Sherlock! �s ha m�r fel�bresztett�l, legyen valami haszna is!

Sherlock kihangos�totta a telefont, letette a pultra �s mindent pontosan �gy csin�lt, ahogy Molly azt mondta neki. Nagyj�b�l 45 perc m�lva elk�sz�lt az �nnepi reggeli. Egy �vegt�lk�ban csokikr�m, egy m�sikban �des van�liapuding, a harmadikban tejsz�nhab. Egy nagy t�ny�ron pedig a palacsint�k sorakoztak.
- Ez nagyon j�l n�z ki... - k�z�lte Sherlock.
- John biztosan �r�lni fog! - felelte Molly vid�man. - Vidd is fel neki, miel�tt kih�l!
- K�sz�n�m, Molly!
- M�skor is...
�s an�lk�l, hogy megv�rta volna, hogy Sherlock elk�sz�nj�n t�le letette a telefont �s a konyh�ba sietett. Molly is palacsint�t s�t�tt az � Greg-j�nek.

Sherlock a szok�sos tea helyett is ink�bb k�v�t f�z�tt �s �des tejesk�v�t csin�lt a reggeli mell�. Egy nagy t�lc�ra pakolta a t�lk�kat �s a palacsint�t, a k�t nagy b�gr�t �s hal�szob�ba indult vele. Halkan nyitotta ki az ajt�t �s �vatosan tette le az �gy v�g�be a t�lc�t, nehogy fel�bressze vele John-t. Levette a k�nt�s�t �s beb�jt a takar� al� John mell�. John hason aludt, az egyik l�b�t felh�zta. Sherlock v�gigfuttatta az ujjait a doktor izmos h�t�n �s apr� cs�kot lehelt a f�lcimp�ja m�g�.
- J� reggelt, John...
Csak egy halk szuszog�s volt a v�lasz.
Sherlock megism�telte az el�bbi mozdulatsort, de most gyeng�den beleharapott John f�lcimp�j�ba.
- �breszt� h�talv�... Kih�l a reggeli...
John hanyatt fordult, ny�jt�zott egyet �s v�gre kinyitotta a szem�t. Sherlock ott k�ny�k�lt felette. Sz�les mosolyra h�z�dott John sz�ja. Sokszor �bredt arra, hogy Sherlock b�mulja �t.
- J� reggelt Napsugaram... J�l hallottam? Reggelit emlegett�l?
- J�l hallottad... - felelte Sherlock �s fel�lt az �gyon, hogy el�rje a t�lc�t. - T�lalva... - mondta b�szk�n. K�zelebb h�zta a t�lc�t magukhoz. John k�v�ncsian �lt fel mellette.
- Palacsinta? Ezt Te k�sz�tetted? - k�rdezte csod�lkozva.
- Igen... Gondoltam egy ilyen vas�rnap reggel...
- Milyen vas�rnap reggel? - k�rdezett vissza John, pedig � is pontosan ugyan�gy sz�molta a napokat, mint Sherlock.
- Egy h�napja... - v�laszolta Sherlock sz�gyenl�sen.
- Egy h�napja. - ism�telte meg John �s eg�szen meghat�dott. - Megk�stolhatom?
- Az�rt s�t�ttem! Milyet k�rsz? Van csokis, van�li�s, tejsz�nhabos...
- Lehet mindegyikb�l?
- �gy �rted tegyek r� mindegyikb�l?
- Aha...
- H�t j�... - felelte megad�an Sherlock.
Kez�be vett egy palacsint�t, az egyik fel�t megkente csokikr�mmel, a m�sik fel�t a pudinggal �s tejsz�nhabot kanalazott a tetej�re.
- �gy j� lesz? - k�rdezte bizonytalanul.
- T�k�letes. - v�laszolta John �s a l�tv�nyt�l m�r eg�szen meg�hezett.
Sherlock l�legzet-visszafojtva v�rta, hogy John beleharapjon a palacsint�ba. M�g v�g�l John elmosolyodott egy halk hmmm k�s�ret�ben, Sherlock is fell�legzett.
- Ez isteni, Napsugaram... J�l titkoltad eddig, hogy Te ilyeneket is tudsz... - mondta elismer�en, telisz�jjal John.
- �r�l�k, hogy �zlik! - felelte Sherlock �s � is megk�stolta amit k�sz�tett.

Hamar elfogyott a palacsinta �s a k�v�, John j�llakottan d�lt h�tra.
- Nem b�nn�m, ha ebb�l rendszert csin�ln�nk... - mondta John �s mag�hoz h�zta Sherlockot. - K�sz�n�m... - suttogta �s szenved�lyesen megcs�kolt �t.
Sherlock f�lre akarta tenni a t�lc�t, de John megfogta a kez�t.
- V�rj... - mondta. - Maradt m�g egy kis tejsz�nhab �s csokikr�m... - emelte le a t�lk�kat a t�lc�r�l �s sokat sejtet�en n�zett Sherlock-ra.
- �rtem... - felelte Sherlock.
Letette a t�lc�t a f�ldre �s hagyta, hogy John hanyatt d�ntse �s kitakarja �t.

John k�t ujj�t belem�rtotta a csokikr�mbe, a t�lk�t maga mell� tette, le�lt Sherlock cs�p�je mell� �s gy�ny�r� ajkaira kente a s�r� kr�met, hogy azt�n moh�n r�vethesse mag�t �s lenyalogathassa r�la. Sherlock behunyta a szem�t �s halkan felny�g�tt.
- Meg akarod k�stolni Te is? - k�rdezte t�le John, de nem v�rta meg a v�lasz�t.
K�t ujj�t Sherlock ajkaihoz emelte, aki sz�j�ba vette a doktor ujjait �s t�relmetlen�l leszopogatta r�luk az �des �s olvadt csokit.
- Finom... - suttogta.
- Tudok m�g finomabbat... - v�laszolta John �s elkezdte leh�zni Sherlock pizsama-als�j�t. - �, Napsugaram... - suttogta, ahogy a nadr�gb�l el�bukkant Sherlock m�ris merev h�mvessz�je.
Sherlock v�laszul csak a takar�t markolta maga mellett. John �jra beleny�lt a csokikr�mbe �s elkezdte Sherlock fark�ra kenni. Lass�, �vatos mozdulatokkal �rintette Sherlockot, akinek minden egyes �rint�ssel egyre gyorsabban dobogott a sz�ve a mellkas�ban �s leveg� ut�n kezdett kapkodni.
- �gy ni... Elfogyott. Gy�ny�r�. Most pedig meg fogom k�stolni. - k�z�lte John.
Sherlock pedig visszafojtotta a l�legzet�t �s csak arra v�rt, hogy John forr� ajkait v�gre mag�n �rezze. John nem v�ratta sok�ig �t. Lehajolt, a nyelv�t v�gigfuttatta Sherlock fark�n, amit�l Sherlock hangosan felny�g�tt.
- Ohhh... John... K�rlek... - suttogta.
John a k�vetkez� pillanatban m�lyen a sz�j�ba cs�sztatta �s gyeng�den szopni kezdte Sherlock erekci�j�t .
- Ohhh... John... Ez t�nyleg finomabb... - ny�g�tt fel Sherlock �s h�travetette a fej�t.
Bal kez�nek ujjaival John haj�ba t�rt �s t�relmetlen�l mozd�totta felfel� a cs�p�j�t, �gy farka m�g m�lyebbre cs�szott John sz�j�ba.
- John... M�g... - ny�g�tt fel �jra.
Ahogy a csokikr�m kezdett elfogyni, �gy emelkedett el Sherlock cs�p�je egyre gyorsabb �temben az �gyt�l.
- Ohhh... John... - suttogta maga el� Sherlock �s a k�vetkez� mozdulatn�l a test�t elbor�totta az orgazmus, gy�ny�r�t pedig m�lyen John sz�j�ba �r�tette.
John gyeng�den simogatta �s cs�kolgatta tov�bb Sherlock-ot, m�g az visszatal�lt hozz� �s kinyitotta szem�t.
- Boldog h�fordul�t, Napsugaram...
Sherlock csillog� tekintettel mosolygott r�.
- Szeretlek, John! - v�laszolta.

John Sherlock-hoz b�jt, fej�t a v�ll�ra hajtotta �s �gy s�gta a f�l�be:
- �n is szeretlek, Sherlock...
- John?!
- Igen, Sherlock?
- Maradt m�g egy kis tejsz�nhab?
- Azt hiszem... - felelte John.
- Akkor j�... - mondta Sherlock �s kibontakozott John �lel�s�b�l. - Ki akarok pr�b�lni valamit...
- Tudod, hogy nem szeretem, amikor k�s�rleti ny�lnak haszn�lsz, Napsugaram...
- Ne agg�dj, John... Nem fog f�jni... - k�z�lte szigor�an Sherlock.
A k�vetkez� pillanatban mindketten elnevett�k magukat.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2015.09.04. 17:32 blill Hogy ez mennyire cs�p�g�sen �des...