Tartalom:
Lucy vletlenl egy stt zletbe keveredik, de szembeszll azokkal, akik foglyul ejtettk, s knyrtelen harcoss vlik, aki meghaladja az emberi logikt.
Kritika:
Tth Csabtl olvastam egy tk j kritikt a Vox-ban a Lucyrl.
Csak egyet rteni tudok vele, azzal a kiegsztssel, hogy nekem nem klnsebben tetszett a film. Prgsnek prgs volt s voltak benne klassz jelenetek, de kicsit sem mozgatott meg rzelmileg, azaz nem izgultam s nem is azonosultam a fhs/el/rt.

A filmkezds gretes. Tetszik az llatvilgbl thzott montzs metafora (ahogy Lucy mint gyantlan gazella a leoprd ldozatul esik) s annak kpi megjelentse. Csakhogy amint bettt a krahh, s elkezdtek felprgni az esemnyek, Besson agya ledobta az kszjat, s elvesztett mint nzt.
A ltezs legbensbb krdseit boncolgatni egy akcifilmben nem tl clravezet, lsd Transzcendens bukta, de azrt az emberi tudatkitguls kvetkezmnyeinek univerzlis bemutatsra vannak j pldk is, mint Cscshats vagy Mtrix, de a kedvencem a Watchmen-ben lv Doktor Manhattan.
Persze akadnak olyan krdsek, mint hogy az emberei tudat fejldse lpst tartott-e a technika fejldsvel, vagy hogy a tudomny kpes –e megvlaszolni fizikai munkamdszereivel a szellemi skon zajl trtnseket? rdekes lenne ezeket a tmkat boncolgatni egy vals felvetsen s megvlaszolson alapul filmben (mg ha akci is a zsner), de a Lucynak semmi kze nincs a valsghoz, szerencsre nem is akar relisnak tnni.

Innentl kezdve azonban elveszett belle a feszltsg. Mert amg a 20%-on prg tudatba mg a nz ltott realitst s lvezhet vendetta motvumot, azt kveten a gonosz elleni harc arnytalann s ennek fnyben teljesen rtelmetlenn vlt. Mirt is rettegne a csizmatalp attl, ha egy hangya rzza fel az klt?!
Morgan Freemank halandzsja a teljes agyi kapacits mibenltrl egy percig sem vehet komolyan, a vgkifejlet pedig sokat markol m keveset fog. n csak az elmulasztott lehetsget sajnlom. Ha egy kicsit rfekdtek volna a forgatknyvre, olyan filmet is csinlhattak volna, aminek van rtelme. Akkor taln nem tvozott volna a nzk tbbsge felems rzsekkel a mozibl.
|