Poirot

Nem akartam kritik�t �rni a Poirot-r�l, mert Agatha Christie m�vei olyanok amilyenek. Vannak k�zt�k igaz�n j�k, vannak er�sen feledhet�k �s vannak m�ra m�r t�bbsz�r feldolgozott, ikonikuss� v�lt m�vek, mint a Hal�l a N�luson, vagy a Gyilkoss�g az Orient expresszen.

De most ahogy v�gign�ztem a 13 �vadot, nem hagyott nyugodni az elm�l�s melank�li�ja, ami szinte minden darabj�t �tsz�tte a sorozatnak. 25 �ven �t forgatt�k az �r�n� Poirot-ot szerepeltet� reg�nyei �s novell�i megfilmes�t�s�t.

Agatha Christie vil�gh�r� francia - nem, nem, nem: belga (!) mag�n nyomoz�ja (ezt a karakter t�bb �zben is kik�ri mag�nak) legel�sz�r 'A titokzatos Styles-i eset' c. reg�nyben t�nt fel, 1920-ban. �rdekess�g a karakter megalkot�s�nak t�rt�net�ben, hogy Agatha nem "�nsz�nt�b�l" kifoly�lag kezdett el �rni, hanem egy (a testv�r�vel t�rt�nt) fogad�s vitte erre az �tra.

A "kis belga detekt�v" karaktere az els� vil�gh�bor� idej�n jelenik meg menek�ltk�nt Angli�ban, Styles Court-ban, ahol el�sz�r tal�lkozik �ssze Arthur Hastings kapit�nnyal. Kettej�k bar�ts�ga, �s k�z�s p�lyafut�sa itt kezd�d�tt el az els� b�n�gy�k kapcs�n, �s a 'F�gg�ny' c. reg�nyben, pont az eml�tett helysz�nen �rt v�get, - de imm�r 30 �vvel k�s�bb. Egy sz�p, keretes lez�r�sa ez kettej�k t�rt�net�nek.

A filmes kivitelez�s mind technikailag, mind a megjelen�t�s sz�nvonal�ban csod�latos. A helysz�nek, berendez�s �s koszt�m�k ig�nyes �s korh� megjelen�t�se a huszadik sz�zadel� vil�g�ba var�zsolja a n�z�t. De ami miatt m�gis maradand� alkot�s a Poirot, az David Suchet.

Egyszer�en zseni�lis ahogy Suchet megform�lja a k�l�nc, piperk�c nyomoz�g�niusz karakter�t. A testtart�sa, j�r�sa, gesztikul�ci�i, akcentusa, a legapr�bb rezd�l�se is kidolgozott �s �mulatba ejt�.

A karakter szem�lyis�ge is nagyon �rnyalt. A belga rend�rb�l lett mag�nnyomoz�, mind�ssze k�t alkalommal volt szerelmes. Egyszer m�g fiatalkor�ban, mikor seg�ts�g�re sietett egy bajbajutott h�lgynek, (akit�l egy apr� kis kit�z�t kapott �s azt 20 �ven �t, minden r�szben hordta) �s k�s�bb m�r �rett f�rfik�nt, egy sz�lh�mos orosz gr�fn�ba. Zsenije azonban mag�nyra k�rhoztatta. Tal�n mert az �lete t�lont�l rendezett, a k�rnyezet�ben, megjelen�s�ben m�r-m�r k�nyszeresen prec�z ember apr� rigoly�i, szok�sai, m�sok sz�m�ra k�l�n�s �s hossz� t�von elviselhetetlen. � azonban a csal�d hi�ny�t nem �rezte kudarcnak. Energi�it, a kis sz�rke�llom�nya fejleszt�s�be fektette, a b�n�z�k legnagyobb b�nat�ra.

Christie legnagyobb er�ss�ge a b�n�gyi sz�l sz�vev�nyess�ge mellett a karakter�br�zol�s. Poirot folyv�st az emberi szem�lyis�get tanulm�nyozta, ez adta meg az esetek t�bbs�g�ben a megold�st. A nyomoz� kellemes ellenp�lusai voltak t�rsai, akik kev�sb� �les �sszel, de seg�t�k�szs�ggel �s szeret� l�lekkel voltak meg�ldva. (Hastings kapit�ny, Miss Lemon, Japp fel�gyel�).

Az eg�sz sorozatot �tj�rta az az erk�lcsi �rt�krend, amit Poirot karaktere k�pviselt. Az �letet szentnek tartotta, az �nb�r�skod�st el�t�lte �s hitt a t�rv�ny erej�ben. Az utols� r�szben m�gis r��bredt, hogy olyan b�n�z�vel van dolga, melynek gonoszs�ga rejtve maradt a t�rv�ny el�l, tetteit soha nem lehet r�bizony�tani, �gy �letm�ve z�r�sak�nt, els�k�nt �s utolj�ra �nkez�be vette az �t�lkez�st �s v�grehajt�st. Ez a zseni�lis �r�i fordulat m�lt� b�cs�ja volt az ut�nozhatatlan karakternek.

Suchet �gy vallott a b�cs� f�jdalm�r�l:

 „M�g nem teljesen gy�szoltam meg �t. [...] Azt hiszem, hogy id�vel ki fogok l�balni ebb�l a letargi�b�l. Hi�nyozni fog az �letemb�l, am�g meg nem halok. De mindenkinek megvan a maga ideje. �s ez az �v� volt. [...] Nem tagadom, ez volt a legnehezebb napom az eg�sz karrieremben. Poirot volt a legjobb bar�tom, r�sze a csal�domnak, az �letemnek. Egy�tt �ltem, l�legeztem ezzel az emberrel. �s most el kell �t engednem. � tette sz�momra lehet�v�, hogy most ott tartok, ahol. Nem tartom val�sz�n�nek, hogy most itt tartan�k, ha � nem lett volna. � adott nekem biztos talajt a l�bam al�, stabilit�st ebben a bizonytalan szakm�ban, amit hivat�somnak v�lasztottam."

Mit lehet teh�t mondani 25 �v ut�n?

A legtal�l�bb b�cs� Poirot-t�l mag�t�l hangzik el:

"�g �ldja, cher ami. [...] Nem vad�szunk t�bb�, bar�tom. Itt vad�sztunk el�sz�r - �s utolj�ra... Sz�p id�k voltak. Igen, sz�p id�k voltak..."

/Agatha Christie: F�gg�ny - Poirot utols� esete, 244.o./

S�g� 6 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2014.04.08. 21:25 GK K�sz�n�m, hogy ezt megirtad Karmi! El�sz�r is, mert a f�rjemmel �vek �ta nagy rajong�i vagyunk Agatha Christie torteneteinek es els�sorban Poirot alakj�nak. Term�szetesen David Suchet megformalasaban. M�sodsorban pedig azert, mert meglepett, hogy te is kedveled es �jabb k�z�s pontot tal�ltam veled az �rdekl�d�s�nket tekintve. Van egy darab, amit aj�nlok neked, a c�me All My Sons. Suchet �ri�sit alak�t benne. (Benedict aj�nl�sa vezetett el a darabhoz. Egy interj�ban azt mondta, hogy a darab utols� 45 perc�ben leplezetlen�l zokogott a sz�nh�zban. Val�ban sz�vszor�t� a t�rt�net) Ha �rdekel, megadom az el�rhet�s�get, ahol megn�zheted.

2014.04.08. 21:36 GK Meg annyit, hogy a F�gg�nyt most l�ttuk 1-2 hete es elszomor�tott, hogy lez�rult egy korszak, de megis olyan megnyugtat� volt, hogy Poirot el�gedetten t�vozott ebb�l a vil�gb�l. Sherlock jutott eszembe. Egy kor�bbi r�szben Poirot is megj�tszotta a saj�t hal�l�t (r�gt�n megj�soltam, hogy igy lesz :)), a Fuggonyben pedig ugyanazon inditekbol es ugyan�gy v�gzett legy�zhetetlen ellenfel�vel, mint a modern korba atultetett viktori�nus koll�g�ja.

2014.04.09. 10:51 Karmen Igen, nekem is azonnal eszembe jutott az �thall�s a Sherlock-al t�bb r�sz kapcs�n. Tudok az All my sons-r�l, mert mikor felt�nt a Poirotban Zoe Wanamaker ,r�kerestem �s akkor meglepve l�ttam, hogy a sz�nh�zban is k�z�sen j�tszottak Daviddal. El is kezdtem n�zni a darabot, de nem �rtettem, annyira viszont nem inspir�lt a dolog, hogy elolvassam Miller k�nyv�t. (lehet megteszem). Milyen j� volna Londonban �lni �s elj�rni ilyen darabokra. �n am�gy annyira b�rtam Christie-t egy id�ben, hogy megvettem az �ssze m�v�t. �s igen, Poirot �gy halt meg ahogy �lt, szerintem mindenki erre v�gyik, de csak keveseknek adatik meg.

2014.04.09. 19:09 GK Pont ma gondoltam ra, hogy milyen jo lenne Londonban �lni, annyi kultur�lis esem�nyr�l lemaradunk. Most pl. Nagyon szeretnem megn�zni Andrew Scott uj darabj�t, a Birdlandet, de csak m�jus v�g�ig j�tsz�k, mi meg csak j�liusban megy�nk. Sebaj, megpr�b�lok jegyet szerezni a III. Richardra Martinnal :) a f�rjem azt mondta, lehet addig megvar egy pubban :))

2014.04.10. 05:43 GK Mi is akkora Christie gy�jt�k vagyunk, hogy az �sszes Miss Marple es Poirot �vad megvan DVD-n. Mar szinte fanatikusok vagyunk. Ezt a szenved�lyt mar csak Ben ubereli n�lam :))

2014.04.11. 12:19 K�rmen Engem itt Szolnokon m�g annyi kult�r�lis inger sem �r, mit benneteket Pesten, de m�g �gy is �rz�dik az a szakad�k, ami London �s Pest k�z�tt t�tong. Scott darabj�t �n is megn�zn�m, a III. Richard-ot azonban �n is passzoln�m, m�g ha Martin is j�tszik benne. Valszeg a f�rjeddel iszogatn�k alatta.