Tartalom:
Liesel klns fantzij, btor lny – s szksge is van kivteles kpessgeire. A II. vilghbor idejn nmet nevelszlkhz kerl (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tlk tanul meg olvasni, az segtsgkkel nylik ki szmra egy egszen j vilg. ppen akkor, amikor a valdi vilg egyre flelmetesebb s veszlyesebb vlik szmra.
A csald egy zsid kamasz fit is rejteget: a kislny s Max egytt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, s milyen fontos segtsget nyjthatnak a kitallt trtnetek. Segthetnek olyankor is, amikor mr semmi ms nem segt.

Kritika:
Egy vilghr irodalmi adaptci ktl fegyver. Egyrszt adott a j trtnet (jnak kell lennie hisz azrt lett bestseller) msrsz azonban a knyvek tbbsgben jobbak mint az abbl kszlt filmek, ennek pedig a szubjektv fantzia hatrtalansga az oka. Mindenki elkpzeli magnak a trtnetet, amit a film mr nehezen tud megugrani.
Itt is hasonl a helyzet. A sztori szinte sikerrt kilt. Van itt hbors alaphelyzet, melyben egy kisgyermek a hs (mr gretes s megrz) erre jn mg a hnyattatott sors (meghal a testvre, elhagyja az anyja) beilleszkeds az j csaldba, bartok szerzse, s a hbor egyre elhatalmasod borzalma (bujkl zsid fi a pincben, nci ideolgia elburjnzsa). Szval minden adott a remekbe szabott filmlmnyhez.
Azonban a dolog mgis tbbszr megcsszik. Nehz pontosan megokolni, inkbb csak rezni. A zavaros nyelvhasznlat (tbbszr keverik az angolt a nmettel?) a hall narrcija ami kizkkent, a hatsvadsz rzelmekre direktbe hat jelenetek, kiss elidegentettek, az amgy szp trtnettl s brilins sznszi alaktsoktl. s vgl az atmoszfra, nekem tl stdi feeling volt. De amgy…..j mozilmny!
|
A kislny tnyleg nagyon j volt s sszessgben kr lenne kihagyni ezt a filmet.