Frederico Fellini

1920 janu�r 20.-�n sz�letett Riminiben, egy kispolg�ri csal�d els� gyermekek�nt. K�t testv�re: Riccardo �s Magdalena.

Kisgyermekk�nt meghat�roz� �lm�nyeket szerzett egy rideg �s szomor� papi koll�giumban, ahol t�bb �vet t�lt�tt, majd �retts�gi ut�n eljutott Firenz�be.

Ekkor m�g �js�g�r�i �lmokat d�delgetett, ami hat�s�ra m�g a h�bor� el�tt vicc �s k�preg�ny �r�st v�llalt a 420 c�m� vicclapn�l �s az Avventuroso c�m� gyermek�js�gn�l.

A katonai szolg�lat elker�l�se �rdek�be jogi egyetemre iratkozott, �m tanul�s helyett 1939-ben egy Popolo de Roma nev� napilapn�l �rt h�reket a rend�rs�gi rovatban. Ez azonban nem el�g�tette ki az amb�ci�it, ez�rt egy szab�mester Cinemagazzino c�m� mozi�js�gj�t eg�sz�tette ki sz�nes h�rekkel, riportokkal, rajzokkal. Ekkor k�sz�tett interj�t Aldo Fabrizi variet�sz�n�sszel, akivel szoros bar�ts�got k�t�tt �s lak�t�rsa lett.

1939-ben �lland� �ll�st v�llalt a Marc’Aurelio vicclapn�l. Karikat�r�kat rajzolt, e mellett pedig filmgy�rt� c�geknek �rt forgat�k�nyveket vagy k�sz�tett v�zlatokat.

1943-ban egy r�di�ban kezdett dolgozni, itt ismerte meg leend� feles�g�t Gulietta Massin�t, a b�lcs�szhallgat� sz�nj�tsz�t. R�ma felszabadul�sa �s az amerikaiak jelenl�te meghozta Fellini sz�m�ra Rosselini bar�ts�g�t �s az anyagi biztons�got.

Rosselini felk�rte a R�ma ny�lt v�ros c�m� film fogat�s�nak seg�dlet�hez, ezzel k�zelker�lt a neorealizmushoz. A k�vetkez� Rosselini filmnek (Paisa) m�r forgat�k�nyv�r�ja �s rendez�asszisztense is volt. A film lehet�v� tette, hogy beutazza az eg�sz orsz�got.

Rosselinin k�v�l m�r m�s jelent�s alkot�kkal (Lattuada, Germi) is egy�tt dolgozott, akikt�l sokat tanult.

1947-48-ban f�szerepet j�tszott Rosselini A szerelem c�m� filmj�nek A csoda c�m� epiz�dj�ban.

Els� filmj�t Alberto Lattuad�val rendezte A variet� f�nyei c�mmel (1950), s b�r ez m�g nem t�kr�zte teljesen az � l�t�sm�dj�t, de m�r �rz�d�tt a rendez��ri�s megnyilv�nul� tehets�ge.

Els� �n�ll� rendez�se A feh�r sejk volt (1952). K�t �vre r� az Orsz�g�ton c�m� filmj�vel vil�gsikert aratott �s ezzel kezdet�t vette a nagyszer� rendez� feledhetetlen �let�tja.

Fellini m�g az utols� id�szakban is filmeket tervezett, k�z�tt�k A sz�n�sz c�m�t, mely v�g�l el is k�sz�lt. Ennek utols� jelenet�ben Fellini maga is b�cs�t vesz a hivat�s�t�l, a vil�gt�l, mikor a boh�c a rak�t�n elhagyja a f�ldet. 

1993-ban halt meg R�m�ban. Feles�ge Giulietta v�gig mellette volt, majd hal�la ut�n n�h�ny h�nappal � is k�vette f�rj�t.