Leginkbb gy szeretek filmet nzni, hogy nincs semmifle elzetes informcim arrl, mit is ltok. Akkor tudok a legtisztbb kpet alkotni. Persze ha sztr jtszik egy filmben, akkor az mr predesztinl valamely zsner fel, pp ezrt nem is kedvelem a sztrkultuszt ( rthetetlen is szmomra egyes szemlyek magas szint jelenlte ).
Ritkn azonban belefutok olyan filmekbe, amik amolyan tabula rasa mdon rjk be magukat a lelkembe.

A Holy Motors is egy ilyen film. Mr az els jelent felkeltette az rdekldsemet, ahol egy frfi, (mint ksbb kiderlt a rendez Leos Carax aki 13 v utn forgatott jra) egy szobban l az gyon, majd felllva egy erdt mintz falhoz stl s ott a sajt kulccs tvltoz ujjt dugja be egy titkos ajt zrjba. Az ajt egy mozi terem karzatra vezet, ahonnan lepillantva ltjuk, hogyan bbiskol a kznsg a vszon eltt.
Valami miatt Bunuel: Andalziai kutya cm alkotsa jutott eszembe, a kezd jelenet, mikor egy szikt tart kz belevg egy ember szembe. „Lss!!!”
A Holy Motors rzsfilm. Nincs tartalma, csak jelnetek laza szvete, melyek egymstl eltr zsnereken keresztl vezeti a nzt az ton, pp ahogy a limuzin halad. A film magasabb mondanivalja klnfle mdokon rtelmezhet ( filmmvszet haldoklsa, alkoti vlsg, a sznszek hivatsbli rldse a szerepek kzt stb.)
Szmomra arrl mesl, hogy a valdi filmmvszek (rendezk, rk, sznszek s mindenki aki egy mozgkpes alkots megszletsn fradozik) mra kiltstalan kzdelmet folytatnak. Eltvedtek, megfradtak, kigtek, mellztt vltak. Elsodorta ket a meglhets miatti megalkuvs szksgszersge, ami a minsg helyett a mennyisgre koncentrl, szar filmek radatt eredmnyezve.
Ahogy a film vgn Oscar hajnalban fradtan kiszll a limuzinbl, belp a hzba, ahol egy majom csald vrja, szinte az arcunkba ordt a megalkuvs.
Egyrszrl egy magasabb letforma knyszer leereszkedse ez, msrszt a helyzet fsult elfogadsa, mert ez a kzeg legalbb szeret s befogad, a maga egyszer mdjn. Nem kell teljesteni, nem kell megfelelni. Taln mr nincs is igny arra, hogy varzslat szlessen a filmvsznon, csak szrakozni s felejteni akarunk, agymosottak mdjra.
|