Amikor 1895-ben a Lumi�re testv�rek el��lltak a kinematogr�f-al, t�dult a k�z�ns�g megn�zni a mozg�k�p var�zslat�t. Csak a technika, a l�tv�ny volt a l�nyeg, �gy olyan n�h�ny perces filmek k�sz�ltek, mint a Vonat �rkez�se (egy vonatot vettek fel 1 kamera�ll�sb�l, ahogy be�rkezik a p�lyaudvarra . A s�n ment�n elhelyezett kamera vette fel a jelenetet, a n�z�k pedig elugrottak a v�szon el�l ijedt�kben) vagy a Baba reggelije, A munkaid� v�ge.

A szint�n francia M�li�s (akir�l a Lelem�nyes Hugo sz�l) fedezte fel v�letlen�l a kett�s expon�l�st, �s elkezdett t�rt�netet mes�lni a mozg�k�p �ltal.  Els� filmje az Utaz�s a Holdba (1902) ami m�r nem csak l�tv�nyoss�g volt, hanem egy mozg�k�pes t�rt�net, gyermeteg rajzot firkantva a n�z�k lelk�nek lapj�ra.  Persze ezek m�g butuska, naiv t�nd�rmes�k voltak, de m�r nem puszt�n a l�tv�ny, hanem az emberre gyakorolt �rzelmek volt a c�l.

Az�ta eltelt t�bb mint 100 �v �s a filmtechnika az egekig sz�rnyalt, de mi is t�rt�nt a val�di filmm�v�szettel? Miv� lett M�li�s azon t�rekv�se, hogy t�rt�netet mes�ljen a film, de els�sorban ne a l�tv�ny, hanem a filmformanyelvi eszk�z�kkel megkompon�lt sztori var�zsoljon? A profitorient�ci� bekebelezte. Ma m�r nem �gy szavaznak meg p�nzt a filmv�llalatok egy projectre, hogy valaki elolvassa a forgat�k�nyvet, aki �rt is hozz�, hanem �ssze�l egy st�b, r�keresnek a neten �s ha nincs tal�lat (mert eddig nem l�tezett) akkor az kock�zat, teh�t nem v�llalhat�. Az a biztos, amivel m�r eddig is lehetett keresni.

Ez�rt t�rt�nhetett meg 2014-ben, hogy egy olyan filmv�llalat mint a Paramount csak �s kiz�r�lag folytat�s, reboot vagy remake k�sz�t�s�t v�llalja a k�vetkez� 2 �vben, CGI tr�kkel �s felejthet� sztorival. �s sajnos ez a tendencia uralkod�v� v�lni l�tszik a mozikban.

Teh�t val�j�ban a vonat �rkez�s�t csod�lhatja majd a n�p felturb�zott technol�gia �ltal, csak m�r nem ugrunk el a v�szon el�l, mert tudjuk j�l ,nem t�rt�nik semmi, �gy fogunk kimenni a mozib�l ahogy be�lt�nk, �res lappal a sz�v�nkben.

Forr�s: Index