Tartalom:

A k�lt� Beverly Westonnak (Sam Shepard) alkoholprobl�m�i vannak, feles�ge, Violet (Meryl Streep) pedig sz�jr�kkal k�zd, r�ad�sul egyre ink�bb kezd r�kapni a drogokra. A f�rj �gy d�nt, hogy felfogad egy 24 �r�s gondoz�t Violet mell�. N�h�ny h�ttel k�s�bb fel is b�rlik e c�lra Johann�t (Misty Upham). Majd Beverly elt�nik, amely arra �szt�nzi a csal�dot, hogy �sszegy�ljenek megkeresni, �m n�h�ny nappal k�s�bb kider�l, hogy a csal�df� �ngyilkoss�got k�vetett el. Az eg�sz csal�d r�szt vesz a temet�sen.

Kritika:

K�t r�szre szoktam osztani a filmeket. Van az �rz�sfilm, melynek sok t�rt�nete nincs, egy helyzeten kereszt�l k�zvet�t valami olyan mondand�t, ami �rz�seket hivatott kiv�ltani a n�z�b�l. (pl.: Messzi d�l vadjai, Holy Motors stb.)

A m�sik r�szbe tartoznak a t�rt�net filmek. Ezek egy sztorit mes�lnek el az alkot�i szabads�g jegy�ben, k�l�nb�z� zs�nerekben. �n szem�ly szerint k�l�n�sen kedvelem, ha a t�rt�net nem line�ris, hanem megbor�tott kronol�gi�j�, t�rben �s id�ben. Tal�n Brian De Palma mondotta, hogy egy filmnek legyen eleje, k�zepe �s v�ge, de nem felt�tlen�l ebben a sorrendben.

A hagyom�nyos elbesz�l�i m�d sincs ellenemre, ha a t�rt�netet megt�masztja a filmm�v�szet. Vagyis egy sztorit �gy visznek filmre, hogy annak van l�tjogosults�ga az �ltal, hogy olyan filmformanyelvi eszk�z�ket alkalmaznak, melyek �ttranszform�lj�k az olvasott irodalmat, esetleg sz�nh�zi alapot �s egy �j m�v�szeti �gban, a maga adal�k�val egy m�sfajta megk�zel�t�s� alkot�s sz�l. Azonos tartalom, de m�gis �j �rz�svil�g. Ez a filmes adapt�ci�, ami egy k�l�n szakma a forgat�k�nyv�r�sban. Itt most a technikai forgat�k�nyvre gondolok, amit �ltal�ban a rendez� �r �s ami tartalmazza a kameramozg�st, pl�nokat, f�nyeket, v�g�st stb., sz�val mindent ami megadja az atmoszf�r�t.

Az August: Osage County tartalma j�, ez nem is vita t�rgya, hiszen Amerik�ban a Broadway, m�g n�lunk a V�gsz�nh�z j�tssza Eszenyi Enik� rendez�s�ben. Sikeres sz�ndarab, melyben egy csal�dot �sszehoz egy temet�s �s ahogy az v�rhat� az id� el�rehaladt�val sz�pen felb�ffennek a n�zetelt�r�sek, konfliktusok, megbocs�thatatlan ellent�tek. Itt nincs v�g�l feloldoz�s �s k�nnyes �sszeborul�s, vannak sebek, amik soha nem gy�gyulnak be, a m�tely puszt�t�sa meg�ll�thatatlan.

A k�rd�s sokkal ink�bb az volt, hogy mennyire siker�l filmre vinni Tracy Letts m�v�t? Mit tud hozz�tenni a rendez� a remek sz�n�szi j�t�kokhoz? Tal�n egy laikus most azt mondja, ennek semmi jelent�s�ge, pedig a filmn�l ez az egyik legf�bb szempont. (Alfred Hitchcock Psycho filmj�t els�k�nt hagyom�nyos kameramozg�sokkal, f�nnyel �s be�ll�t�sokban vett�k fel. A pr�bavet�t�seken cs�fosan megbukott. �jrav�gta, �jraforgatott n�h�ny jelenetet, �j zene �s k�sz a filmt�rt�net egy klasszikusa.)

Nos eset�nkben a rendez� John Wells-nek ez nem siker�lt. Egy mozg�k�pes sz�nh�zi k�zvet�t�st l�thatunk, amiben a szt�rok b�r remekelnek, de ez nem tudja fel�l�rni a film sz�npadiass�g�t. A t�rt�net az�rt v�gigvisz minket a filmen, de ett�l az alkot�st�l a m� maradhatott volna a sz�nfalak k�z�tt.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.